Az egyik szemem sír, a másik nevet, valahogy így szokták volt mondani, ha kavarognak az emberben a gondolatok, mint a bőrgolyó a focipályán, ha a játékosok kissé felkészületlenek, mint a film kezdetén. Örülök a témaválasztásnak és sírok a megvalósításért. Nos, baromi jó és erős kezdés után kapunk…