Ruben Östlund filmjét már nagyon vártuk, mert korábbi munkái újszerűségével, szókimondásával és legfőképpen témaválasztásaival mindig nagy vihart és kritikát kavarnak. Mind a Lavina, mind a Négyzet különleges produkció, de A szomorúság háromszöge felülmúlja mindezt. Könnyebben érthető, kevesebb…

Ezt a filmet nem kell senkinek szinkronizálnia és színészek sincsenek benne. Mégsem szól a gyerekeknek, kimondottan komoly mondanivalója van, és el is gondolkodtat. Animációs film hatos karikával (haha), de szerintem jóval többnek kell lennie az embernek, hogy megértse. És mindenki mást és másképp…