Nincs benne semmi újszerű, nincs benne semmi szokatlan, nincs benne semmi meglepő fordulat. Nincs benne fiatal elsőfilmes rendező, sem kamasz lázadó, majd én megmutatom színész sem. Mégis és pont ezért a film nagyszerű! Mészáros Mártát nem kell bemutatni a magyar nézőknek, filmjei mindig ugyanoda kanyarodnak vissza, saját megélt gyermekkorához, fiatalságához, szerelmeihez, anyaságához, Magyarországhoz és annak korábbi keleti szomszédjához, a néhai Szovjetunióhoz, benne Kirgíziához. Ez a történet csak egy a megtörtént ezer és ezer közül, mégsem zengenek róla a filmfesztiválok, sem a történelemkönyvek oldalai. A háború megerőszakolt asszonyai, lányai és a megfogant és megszületett gyermekek a főszereplők a filmben.

A téma tehát adott, és a főszereplő is megtaláltatott hozzá, a rendezőnő kortársa Törőcsik Mari, akit szintén mindenki ismer az Uralon innen és azon túl is. Nagyon jó választás a fiatalkori Máriát játszó szintén Törőcsik, de Franciska, és a lányát alakító Tóth Ildikó is. Nők, nők, és nők. Nők egyszerűen szerelmesen, fájdalmasan és megalázottan, nők kíváncsian, nők életre szólóan titkokkal, nők befutottan lovagló csizmában, nők boldogtalanul évtizedeken át, a vesztükbe rohanva, és barátnők életre-halálra.

Kemény és sötét korszakot mutat be az egyszerű kisembereken keresztül, az ötvenes éveket, hitelesen és megrázóan, amikor összerándul a gyomor és hányinger van. Kevés beszéd, kimondatlan szavak, feldolgozhatatlan történetek, elhallgatott sorsok, lányok, asszonyok kínzó lelki és testi fájdalmak között. Talán nincs olyan család itt a szűk kis hazánkban, akik nem éltek át ilyet, nem tudtak róla, nem meséltek nekik szomszédok, rokonok a férfias tettekről, a sötétebb bőrű vagy ferdébb szemű csecsemőkről. Kárpát medence a színes génállomány, az ivarsejtek olvasztótégelye.

Hatalmas teátrális záró jelenet és okos tuti mondatok helyett valami olyan elemi erővel feltörő zárások vannak, amiért el kell menni megnézni a filmet. Lehet, hogy ez Törőcsik Mari utolsó filmje, de ha ez lett volna az egyetlen, akkor is olyat tett le az asztalra, amilyet keveset látni. Különösen életszagú, hogy szerepe szerint kórházba kerül, élet-halál között röpköd ide-oda. Törőcsik Franciska pedig felnőtt névrokonához, ami azért nem kevés. A Swingben észrevettük őt, megismertük, rájöttünk, milyen szép hangja van, most pedig színésznővé vált.  Tóth Ildikó szerepe a történetben másodrangú, kíváncsisága töretlen, bár a németet kicsit töri, hozza önmaga nagyszerűségét. A férfiak pedig az események mozgatói mindig a háttérben, és mindig szem előtt, árnyékban és ágyékban.

Nehéz beszélni a filmről és nehéz könnyek nélkül kijönni a vetítésről....