Hónapok óta vártuk ezt a filmet, a Bohém rapszódiát, amely a Queen együttes életét próbálja bemutatni, erősen előtérbe helyezve frontemberüket, Freddy Mercuryt. Botrányok, váltások, kirúgások jellemezték már a film elkészítését is. Sokat mond a történetről, hogy az egykori zenekari tagok a producerek, és a rendezőváltás az utolsó percekben sejteti a nézeteltéréseket, de volt még néhány főszereplő-jelölt is Freddy szerepére, míg Rami Malek lett a befutó. Nyilván ez egy szubjektív nézőpont, így szeretnénk láttatni a zenekart, az énekest, maradjon meg így az utókornak, senki nem mondta, hogy ez egy dokumentumfilm lesz. Akiről szól, már nem tud nyilatkozni, tetszene-e neki ez a zenés mozi.

A zenekar énekese váratlanul otthagyja a bandát, így indul Freddy karrierje, és a film is. Aztán jön a szerelmi szál, ami hetero és elég nagy hangsúlyt kap a sztoriban, később is. Lassan döcög a szekér, de Freddy extravagáns ötletei és ruházata meghökkenti és meghódítja a világot. Valami új hangzás, valami őserő robban a bandából és Freddy torkából és lábaik előtt hevernek a rockrajongók milliói.

Freddy megtalálja önmagát és valódi szexualitását, ami a múlt századi nyolcvanas években még a vasfüggönyön túl is merész dolog, bár első perctől látható és érezhető volt. Az 1985-ös Live Aid koncerttel zár a sztori, időben és térben kicsit átalakítva a valóságot.

Az együttes története kissé egyoldalasra sikeredett, kihangsúlyozva Mercury szerepét, persze erősen retusálva a nem szalonképes dolgokat, a vállalhatatlant, amik  kósza legendákká váltak az emlékezés whiskys poharában. Partik, vad bulik, drogok, alkoholmámor, prostituáltak csak valami rossz álom lehetett. Is this the real life? Is this just fantasy?

A film második fele zenei élménynek hátborzongató, elfeledve a kissé elnyújtott bemelegítést. Kárpótlás a koncertélmény, a Queen zenéje, legnagyobb slágerei. Ahogy Freddy Mercury a színpadon énekelt és együtt élt a közönséggel, ahogy játszott rajongóival, úgy csavarja az ujjai közé Rami Malek is a moziban a nézőket, hallgatókat.

Semmi sem számít igazán. A szél úgyis fújni fog.