Luc Besson 2014-es filmje a Lucy már megint az egyik kedvencem. Amerikai és francia akciófilm, vagy inkább fantasy, de ismeretterjesztő képsorok is vannak benne építő vagy inkább szaporodó jelleggel. Sok-sok film épül arra a bonyolult koncepcióra, hogy valaki egyszer egy szer hatására hirtelen megváltozik, most itt is ez a helyzet. A főszereplő Lucy (Scarlett Johansson) szőke és bájosan butuska, a messzi Keleten tanul valamit, de biztosan nem olyat, ami megtanítja a veszélyesen idióta férfiak felismerésére és kerülésére.

Lucynek a film első öt percében ez lesz a veszte, kattan a kezén egy bilincs bizonytalan tartalmú aktatáskával. Aztán hamarosan hasában fél kilogramm ismeretlen eredetű kék kristállyal ébred valahol. Nem ismervén fel kiszolgáltatott helyzetét, megint csak konfliktusba kerül helyi rossz arcokkal, minek következtében nyolc napon túli, visszafordíthatatlan sérüléseket szerez, a tasak kiszakad a testében, mint Tesco szatyorban a gazdaságos rizs. Innentől kezdve Lucy elméjében felgyorsulnak az események.

Párhuzamosan ezzel Párizsban egy kutató (Morgan Freeman) tudományos előadást tart az emberi agy kapacitásának kihasználatlanságáról, itt kapjuk az üdítő képsorokat négylábú szőrös barátaink szoros kapcsolatépítéséről is. Állítólag az ember elméjének csak 10 %-át használja, vajon milyen következményekkel járna, ha növelhetnénk ezt, kérdezi egy kiváncsi egyetemista a professzortól. Akkor még nem tud válaszolni az előadó, de a film végére megtudja ő is a végzetes választ.

Főhősünk Lucy ugyanis a szer hatására gyorsan ledobja magáról a szőkenős státuszt és rohamosan tudományosodik. A történet elején elveszíti butaságát, közepén szőkeségét, a végén pedig nőségét. Lakótársának életmód változtató tanácsokat ad, édesanyjától érzéki búcsút vesz és repülőre ül, hogy fent nevezett agykutatóval kapcsolatba lépjen. Minden lépését baljós gengszterek figyelik, amíg bírják követni Lucy fénysebességű eszmefuttatását. Mire a lány eléri csúcsteljesítményét, szétolvadnak a kábelek és szétfröccsen néhány liter vér is.

A történet nagyon izgalmas, mire képes az emberi agy, mit lehet belőle kihozni serkentő kemikáliákkal, remélem, nem ez a jövő. Fordulatos a történet, bár az akciójelenetek néha saját paródiájukba fulladnak, keveredés, értetlenség, bénázás, van benne valami rendőrakadémiás vonal is. Kiválóak a főszereplők, Scarlett Johansson magabiztosan pörög fel szerepében. Morgan Freeman bölcs és emberséges, mint általában, itt most a tudomány istene, aztán ott a félelmetes Min-sik Choi, akinek búvárszemüvegére nagy adag vér tapad, jelezvén mindenhatóságát alvilági körökben.

Figyelem: a filmben előforduló szőkenős viccek csak a képzelet szüleményei!