A Zanox: Kockázatok és mellékhatások című film minden porcikájában magyar alkotás, nagyon kevés pénzből, mostoha körülmények között készült. Baranyi Benő rendező első nagyjátékfilmje nagyszerűre sikeredett minimális Nemzeti Filmalap költségvetésből, 19 nap alatt leforgatva 2 darab kamerával. Nemcsak ehhez képest jó, de azon kívül is. Amikor hatalmas pénzösszegek mennek történelmi, "dokumentum" és "vígjáték" jellegű remekművekre, felüdülés ilyen magyar alkotást látni.

A film készítői megtalálták azt az utat, ami humoros, de nem erőltetett, izgalmas, de nem horror, drámai és szórakoztató is egyben, sőt mondanivalója is van. Magyaros a szó valódi értelmében, realisztikusan mutatja be egy magyar érettségiző diák hétköznapjait nagymamástól, bundás kenyerestől. A film műfaja meghatározhatatlan, alapjában talán vígjáték, de drámai elemek is vannak benne, sci-fi is, sőt kriminek is nevezhető.

Misi (Bálint Előd) egy érettségire induló fiatalember, aki bizonyos okokból kifolyólag időhurokba kerül, újra és újra el kell indulnia a szóbeli vizsgára nagymamája tízórai csomagjával. Bár többet nem tudunk meg a nyolcas tétel mögött rejtőzködő Mátyás király belpolitikájáról, de megismerkedünk egy kis magyar iparváros bátor túlélőivel.

Az angol tételben is vannak fennakadások, Janka angolja nyögvenyelős, de a tanárnő (Vasvári Emese) mindent bevet, hogy összehozzon egy kettest a fiatal lánynak. Misi részt vesz egy gyógyszerkísérletben, hogy szorongásait oldja, de nem tudni, milyen mellékhatásokkal járhat ez az új készítmény. A kórházba keveredve piros orrú szobatársa nyomására történik ez meg az a jó magyar vegyes pálinka időtlenségében és Misi újra nekiindul a napnak, az érettséginek.

Meddig tart Józsi bácsi (Dráfi Mátyás) nedűje a citromleves üvegben, nem tudni, lesz-e utánpótlás belőle, mennyi izgalom. Persze vannak Misi életében fontosabb dolgok, mint Mátyás belpolitikája, vajon összejön-e Jankával (Erdős Lili), megszólítja-e, elmegy-e vele a buliba, összejönnek-e. Ez a történet alapgondolata, mi lett volna, ha. Mi lett volna, ha történik egy icipici változás, egy szó, egy mondat, egy lépés, minden másképp alakul. A rendező erre fűzte fel a film egészét, Misi ügyetlenkedése, utolsó utáni lehetősége, sikerül-e ezmegaz. (Sikerül.)

Ugyanakkor megismerve a házi vegyes elemi erejét, élni tud-e ezzel a fiatalember, meg tud-e menteni valakit, aki nagyon fontos számára, és élni tud-e más valaki ezzel, helyzeti és anyagi erőt kovácsolva belőle. Ezek csak költői kérdések és teljesen érthetetlennek tűnnek annak, aki nem látta a filmet. A teljesen beszürkült és elfásult pszichiáter doki (Hatházi András) tanul-e a kísérletből és helyzeti előnyt és sportautót kovácsol magának egy cicababával, vagy unottan építi a nagy magyar egészségügyet némi véráldozattal.

A mű nincs túlgondolva, pont annyi, amennyi belefér, nem ígér hatalmas látványvilágot és megoldást a 21. század erőmozgásaira, egy szelet az életünkből. Nagyszerű alakításokkal, sok civil szereplővel, panelházakkal, víztoronnyal és mai magyar valósággal. Egy kevéske bundás kenyér, házi pálinka és jöhet a Ricsárdgír.

Elsőre nem mindig sikerül...