Spielberg 2015-ben készült filmje, a Kémek hídja (Bridge of Spies) nagyszerű és csodálatos, főszerepben Tom Hanksszel, aki szintén nagyszerű és csodálatos. Spielberg-Hanks páros sohasem okoz csalódást, mesterien felépített történelmi dráma, igaz történet, sok-sok nehézség utáni minden jóra fordulás. Spielberg filmjei hasonlítanak a népmesékhez, végül boldogan éltek, míg meg nem haltak. Tom Hanks pedig a szegényember legkisebb fia, aki képviseli a hitet, erkölcsöt, emberséget, intelligenciát és mindent, hogy megmentsen minden útjába kerülőt. A néző a sztori első nehézségei után nyugodtan hátradől, Tom Hanks a színre lépett, itt minden meg fog oldódni. Igazából ez az egyetlen hátulütője a filmnek, szokásosan nagyon jó, biztosított happy and.

A film 1950-es évek végén, 60-as elején játszódik, Amerikában, Berlinben és a Szovjetunióban, a hidegháborúban. Brooklynban elfognak egy brit állampolgárságú orosz kémet, a szovjeteknél lelőnek egy amerikai kisrepülőt, Berlinben egy amerikai egyetemistát kapnak el. Hogy mindenki visszakerüljön a saját felségterületére megbíznak egy biztosításokkal foglalkozó ügyvédet, James Donovant (Tom Hanks), simítsa el az ügyet az egymással nem beszélő szovjet-amerikai-német felek között. Persze titokban, James feleségének egy skóciai pisztránghorgászat a fedő sztori, pisztráng nélkül. Helyette nyomul a hidegháborús adathalászat vonalas telefonnal, fekete autókkal, szürke télikabáttal, meg egy kis megfázással a kelet-berlini hóesésben.

Donovan taktikája a három egymással nagyon nem beszélő hatalom átjátszása, egyet fizetek-kettőt kapok akciója, amikor a cél szentesíti az eszközt, tizenkilencre lapot húz és bejön neki. Az egyetlen orosz kimért kémért, Rudolf Abelért (Mark Rylance) megszerzi az amerikai pilótát és a berlini egyetemistát is, a blöff diplomácia győz a német-orosz meg nem értettség hideg hátán. Persze attól spielberges a film, hogy a történet kibogozása közben megismerhető és megszerethető az ellenség is, az ügyvéd és nemzetének kémje közötti munkakapcsolat átvált néma szimpátiába, majdnem barátságba.

Tom Hanks ismét hitelesen alakítja a hózentrógeres munkáját végző kisembert, aki nem veszi észre nagyszerűségét, csak teszi a dolgát lelkiismeretesen. Sosem bízza el magát, sosem hibázik, hazudni nem tud, csak amennyire a helyzet megköveteli. Szerető férj és családapa, lelkiismeretes ügyvéd, minden lépése jogtiszta, ruházata vegytiszta, beszéde színtiszta, reggelije trappista. Mark Rylance hozza az orosz kémet, aki eszköztelen játékával néha bizony lejátssza Hankst a közös jelenetekben. Csak a film első felében szerepel, mégis alakítása adja a legnagyobb élményét a történetnek. Feledhetetlen higgadtsága és  szerénysége, fehér trikójában, ritka intelligenciával és ritkuló hajjal és egy vidám műfogsorral (ami nem köpi be a gazdáját) mutatja be az anti-amerikai, szovjet cselovékot.

A film nagyszerűsége a hidegháborúban megtalált melegség. Forrófejű politikusok gyűlölete, jeges tekintetű katonák ítélete feletti testmeleg megoldás. Fegyverek és bombák helyett információk állnak hadban egymással. Néha sikerül egyet beszélni.