A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film (2020) történetét értelmezni pont annyira körülményes, mint magát a címét megérteni. Horvát Lili munkája titokzatos és bonyolult, akár egy ébrenlétben végzett agyműtét, ami a sztori egyik fontos jelenete. A rendezőnő korábbi filmje a Szerdai gyerek egészen más jellegű, mind témájában, mind stílusában, de nagyon szerethető.

Ebben a történetben egy szerelmi kapcsolat alakulását kísérheti végig a néző, annak minden buktatójával és kevés számú boldog pillanatával együtt (kevés szám <2). Dr Vizy Márta (Stork Natasa) Amerikában élő híres idegsebész találkozik egy orvosi konferencián egy magyar kollégával, Dr Drexler Jánossal (Bodó Viktor). A kávéautomatánál váltanak pár szót, majd néhány hét után a nő otthagyja munkahelyét és egzisztenciáját, visszatér Budapestre és pontban 17 órakor várja képzeletbeli vagy valóságos szerelmét a Szabadság híd pesti hídfőjénél.

A 40 éves nő bonyolult személyiség, visszautazna a tengerentúlra, majd gyors döntéssel már albérletet keres kis fővárosunkban, sikerül egy lepukkant és bútorozatlant kiválasztania egy fontos tényező miatt. Elhelyezkedik egy magyar kórházban, majd elkezd nyomozni a férfi után és önmaga elméjében. A honi egészségügyi helyzet reális szemléltetése magával ragadó, mind berendezésileg, műszerezettségben és körülményekben, leosztásban.

Beszédzavarral érkezik egy beteg (Nagy Zsolt) az osztályra, majd Márta keze alatt gyógyulhat. A film egyik szép jelenete az agyműtét, ahol többszörösen bonyolult helyzet alakul a doktornő és főnöke, majd a doktornő és képzelt/valós szerelme között. Annyit elárulhatok, a műtét sikerül, a beteg felgyógyul, a fia (Vilmányi Benett) pedig többet szeretne Mártából.

Koncert és könyvbemutató, levelezések és egy félreértett csók után a nő egyre elkeseredettebb, esőben ácsorgás és régi felvételek nézése mellett pszichiáterhez jár, hogy megtudja normális-e még. A terapeutával folytatott beszélgetésekből kiderül, mennyire gyermeteg kapcsolati-érzelmi világban él Márta, miközben professzionális teljesítményt nyújt a szakmájában. Egészen máshogy beszél ezekben a szituációkban, gördülékeny és magabiztos a szakmai társalgásban, akadozott és zárt, feszengő a magánéletben.

Amikor végre megtalálná a vágyott férfi, nem engedi be, Márta saját maga ellenségévé válik, tipikus antihős. A néző teljesen elveszik a megtörtént és elképzelt eseményekben, elbizonytalanodik a főszereplő normálisságában és ez a film végéig és még tovább kitart. Az érthetetlenség, a szerencsétlenség adja a feszültséget, a kellemetlen, zavaró érzést, a szurkolás hiábavalóságát.

A történet végig borongós hangulatú, sötét tónusú, lassan haladó. Szakadó eső, lepusztult környezet, naturalisztikus, szocreál lepukkanás, Budapest-én így szeretlek érzés. A szereplők gátlásosan feszengő, folyamatosan hibázó alakok, szándékosan amatőrösre vett figurával, kedvenceim a kórházi portás bácsi a spirálfüzettel, az ingatlanos néni melíros frizurával és az albérletet kiadó copfos férfi. Hangulatjelentés Magyarországról 2020-ból, kutakodás az agyban és a szívekben. Szerelem, hát szia.