Ez a norvég sci-fi történet rátesz egy lapáttal az aktuális politikai helyzetre, amikor is a bevándorlók jönnek délről, keletről, mindenhonnan. A hatrészes sorozatban embertársaink ugyanis nem más helyről, hanem más időkből jönnek folyamatosan egy titokzatos időlyukon keresztül. Jönnek a múlt századokból vicces ruhákban igényes kalapokkal, a sötét középkorból mély tekintettel, aztán érkeznek a harcos vikingek dús sörénnyel és szakállal, de a legjobbak az ősemberek, akik nem feltétlenül tűrik meg magukon a 21. századi ruhát, sőt semmilyent sem. Színes kavalkád az egész város, ahol próbálnak megélni egymás mellett az időbevándorlók a homo ludensszel.

De a mai ember sem tud kibújni a bőréből, próbál jól járni a zűrzavaros létben. A minisorozatban egy nyomozópáros próbál fényt deríteni az időlyuk sötétségéről, titokzatos gyilkosságok után nyomozva. A mai korban élő Lars a férfitagja a párosnak, aki válságos magánéletét tudatmódosító cseppekkel homályosítja tovább. Urd a vikingharcos női tag a csapatban, aki rálelve barátnőjére, nem mond le ősi szokásaikról. Így jó néhány konfliktus kerekedik közös munkájuk során, és azon kívül is.

Bekapcsolódnak a radikális tényezők is a sztoriba, és rengeteg félreértés adódik a békés és békétlen multi-temporális életben. Ez a sorozat legnagyszerűbb eleme, az alapötlet. Hogyan élhet egymás mellett a kőkorszaki ember a középkorival, hogyan szeretheti egymást két fiatal néhány száz évnyi különbséggel, és sikerül-e egymásra találnia az időutazás során szétszakadt családnak?

Hogy bonyolítsuk tovább a megvadult idő kerekét, miként keveredik egy narancssárga mentőmellényes kislány egy vikinghajó útjába a viharos tengeren? Hogyan és melyik irányban vándorolnak az emberek az időben? Ez a felfedező út egyirányú, vagy visszafele is lehet benne közlekedni? Lehet, hogy több sávos? Esetleg körforgalom? A vissza szó jelentése is lehet relatív.

A sorozat kimondhatatlan nevű szereplőgárdával (Nicolai Cleve Broch, Águsta Eva Erlendsdóttír és Jóhannes Haukur Jóhannesson) mond el egy fordulatos színes sztorit, amikor a családi fotóra felkerülnek a dédik, a szépapák, ük-ük-nagyik is keresztapákkal és unokaöcsikkel.

Utóirat: a főcímdal is nagyszerű: Bobby Blue Bland Ain't no Love in The Heart of the City.