Hartung Attila, 27 éves rendező első nagyjátékfilmjét készítette el, Fomo - Megosztod és uralkodsz címmel, ami bemutatja nekünk a a mai tizenévesek világát, a nagybetűs Z generációt. Négy utolsó éves gimnazista fiú hülyeségeivel indul a történet, vicces dolgok felvételével, amiket aztán már Falka néven vloggerkedve követünk. A vicceket felváltja a bunkóság, a megalázás, és a bűntett. A film nagyszerűségét és zsenialitását és egyben nehézségét is a mobiltelefon-felvételszerűség adja, attól válik ridegen hitelessé és nehezebben követhetővé. Folyamatosan mozgó, ugráló képek, félmondatok, hadart szlengek, sok röhögéssel és ugrálással, ha ezen a néző túllép, akkor válik élvezhetővé és érthetővé a Z-s sztori.

Rögtön egy buliba csöppen a néző, elszörnyülködve azon, hogyan szórakoznak a kamaszok, hogyan kerülnek kapcsolatba a fiúk a lányokkal, milyen jelzések és gesztusok futnak át a borgőzös, füstös és bódító éteren. Helyzetgyakorlatok uborkával és néhány segédeszközzel, melyet élőben dokumentálva kell küldeni a közösségi médiának, lehetőleg magas nézőszámot elérve. A buli fergeteges hangulatát fokozza a medencés parti, hogy egy elvadult ötlettől vezérelve súlyos bűncselekmény színterévé váljon. Gergő (Yorgos Goletsas), a Falka gyenge láncszeme, hallgatva társaira, teljesíti a kihívást, kihasználva a kedves lány Lilla (László Panna) elkábított, magatehetetlen testét. Csak akkor fordul át a vidám hangulat felelősségvállalós gondolkodásba, amikor már mindenki látta a feltöltött videót.

Rengeteg kérdést vet fel a film, hol kezdődik a felelősség, hol végződik a játék, meddig húzhat a banda, hol indul az alázás. Hogyan viselkedik egy éretlen kölyök felnőtt vágyakkal, hogyan húzza a falkaszellem a tagokat, hogyan lehet félreérteni gesztusokat, hogy aztán félremagyarázzák a megtörtént és visszafordíthatatlan eseményeket. Mi a menő, és meddig az?  Fergetegesen gyorsan pergő félmondatok, poénok és történések, akciók, bűnök és szerelmek. Van itt valakinek bűntudata? Vagy csak a felnőttek cseszegetése és a lányok nyávogása van.

Nagyszerűen halad Budapest éjszakai életében a Falka-történet, hogy aztán alábukjon egy aluljáróban a hajléktalanok alázásában. A főszereplőben itt végre megtörik valami, ahogy a nézőt is mélyebbre húzza, hogy mentse, ami még menthető. Kiváló szereplőgárdával mutatja be nekünk a rendező a korban hozzá közelállók világát, a háttérben a pesti zenei élet néhány kiválóságával, a szülők kevéske szerepével. Lilla édesapja, Józsibá' szótlan szerepében Vincze Gábor Péter hatalmas, ahogy Gergő menő-bunkó faterjaként Stohl András hasonlóképp.

A film újabb pozitívuma, hogy nem ad feloldozást senkinek, nincs a történetnek megoldása, ott kavarog minden még napokig a néző fejében. Ez lenne a cél, kavarogjon és mocorogjon minden tizenéves fejében. Ahogy a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod film története is hasonló, de még az egy finom citromos limonádé, addig ez egy dupla vodka. Ebből a FOMO moziból nem kéne kimaradnia Z-knek és Y-oknak és az utánuk jövőknek...