Ha egy filmben gyerekek és kutyák is szerepelnek, hozzátéve még egy nagymamát, garantáltan kész a családi vígjáték, mindenki gurul a nevetéstől. Ha az egyik kutya még háromlábon ugrál is, potyognak a könnyek, mindenki elveszett, mindenki jól járt, a néző, a mozi, a forgalmazó. Bár a Tizenhét című spanyol filmben minden eddig felsorolt karakter jelen van, gyerek, aki tizenhét, kutya, aki háromlábú, nagymama, aki csak fekszik, mégse mondanám vígjátéknak a filmet. Pedig besétál a képbe egy híres-neves tehén is, és egy birka, aki kutya.
Ha valaki elvesztette a fonalat, álljon itt röviden a történet. Hektor hamarosan nagykorú lesz, ami sok változást hozhat az életébe. Korábbi összeütközései a törvénnyel már egészen más elbírálás alá fognak esni, amiről pontosan tud, hiszen van ideje tanulmányozni a büntető törvénykönyvet a javító-nevelő intézetben. Viselkedése és gondolkodása miatt barátai sincsenek, hamar kirekesztik lakótársai a gyors észjárású, magának való fiút. Bár elképzelése sincs a jövőjét illetően, bátyja és nagymamája jelenti a családját. A fordulat akkor történik a fiú életében, amikor begördül egy kisbusz az intézetbe menhelyi négylábúakkal.
Hektor megismerkedik egy űzött tekintetű és birka kinézetű zsemleszínűvel (innen válik Birkává), hogy gyorsan összecsiszolódjanak, aztán elveszítsék egymást szem elöl. Megindul a kutya keresése Ismával, a csillagszemű báttyal, egy fekvőbeteg nagymamával, akit nem kellett szinkronizálni, majd besétál a csapatba egy háromlábú kiskutya is, hogy egy viharvert lakóbusszal megkeressék Hektor szeretett kutyáját. Vannak nehezítő tényezők, magas kerítések, pénztelenség, szerelmi bánat, oxigénszint csökkenése, és Hektor lábbelije, ami nem más, mint celluxszal körbetekert strandpapucs, megnehezítve az intézetből való gyors és illegális eltávozást.
Amikor felkeresték a valószínűsíthető helyeket, ahol Birka, a kutya lehetne, visszatérnek szülőfalujukba, ahol eltérítenek egy magasan kvalifikált tehenet, hogy jobb belátásra bírják a kuzint, és a nagypapi hamvait. Lassan visszagurul a kis csapat a korábbi életébe a sikertelennek tűnő kutyakeresést követően, és már semmi sem az, ami eddig volt. Hektor megpróbálja kihúzni a hátralévő másfél hónapot az intézetben, Isma visszatér barátnőjéhez, nagymami oxigénszintje emelkedik, a háromlábú marad, nevet is kap, míg Vicenta tejelése rekordokat döntöget. Ami változatlan, az a fiú lábbelije, ami a celluxszal körbetekert strandpapucs.
A történet végén a főszereplő rájön, hogy az eb, akit eddig hetedhét határon kerestek, ott ül mellette a sofőrülésen, mellesleg vonyításban kiváló. Megtörve a meghatódás pillanatait, a film három fontos tanulsága a következő: a mobilod kódja ne a születési évszámod legyen, az oxigénszinted ne essen 74 % alá, és a tehenek ovulációja is hőemelkedéssel jár. Tarapara.