Olvasva Mundruczó Kornél új filmjének témáját, nehezen vettem rá magamat arra, hogy megnézzem a Pieces of a Womant, aminek talán szándékosan, nem is adtak magyar címet. Kíváncsiságom erősebb volt a félelmemnél, de családtervezés előtt állóknak semmiképp nem ajánlom a 8 napon túl, maradandó súlyos élményeket okozó filmet. Wéber Kata forgatókönyvíróval Geréb Ágnes meghurcoltatásának, annak jogszerűtlenségének kívánnak adózni Mundruczóék. A történet egy tragikus kimenetelű otthonszülés eseményeit mutatja be az első 20 percben, ahol a kisbaba néhány percnyi élet után meghal a szülei keze között.

A maradék 106 percben a tragédia feldolgozását és egy kapcsolat szétesését követhetjük nyomon testközeli, drámai módon. Nincsenek szimpatikus szereplők, mindenki kínlódik, önző, magányos és nem kér segítséget. Egyedül küzd a család minden tagja a csöppnyi Ivett gyásza felett. Martha, az édesanya (Vanessa Kirby) makacsul bezárkózik, mély depresszióba süllyed, elhárítja társa, Sean (Shia LaBeouf) minden közeledését, segítségét. Nem beszél senkivel, önző döntéseket hoz, tör-zúz a baba fennmaradt emlékeiben, ez elkészített babaszobában. Lassan, ahogy télbe fordul New York, úgy simul bele az elmúlás gondolatába, ahogy olvadnak a hópelyhek arcán, megtalálva az egyetlen kapaszkodó emléket, az alma illatát.

A film számomra egyetlen hiányossága, az apa kevés jelenléte, jelentősége. Sean is készült a szülőségre, az ő tragédiája is hasonló, mégis egyedül kiáltja fájdalmát a jeges Hudsonnak. Megformálója Shia LaBeouf, akinek magánéleti problémái, aggasztó civil viselkedése elnyomja azt a nagyszerű alakítást, amit itt hozott. Számomra a film egyik legjobbja, abban a kicsi szerep hatalmas tragédiájában. Martha és Sean kapcsolata nem problémamentes, a várandósság előtt sem volt az, mégis lett volna esély a helyrehozatalra, nem a férfin múlott. A szentimentális befejezés is Martha boldogságáról szól, de hol van Sean és a híd, amin gyermeke léphet át először.

Ott van még a történetben a szálakat folyamatosan összekuszáló, kissé már megzavarodott nagymama, Elizabeth Weiss (Ellen Burstyn), Martha édesanyja és az elkerülhetetlen (és kötelező) zsidó emlékek. Egy egészen más megvilágításba kerül a tragédia, az undok és önző, felsőbbrendű mama felszakadt különszámából. Van az az összeg, amiért elhagyja családját a szomorú és lenézett apa, hogy távol mindentől és a rendezőtől is, új életet kezdjen.

A szülést segítő bába (Molly Parker) háttérbe húzódó, de folyamatosan figyelő, segítő jelenléte megkérdőjeleződik a Weiss családi tanácsban és súlyos büntetés után kiált. Vajon ki a bűnös ebben a tragédiában? Van-e bűnös egyáltalán? Ha a kérdésre nincs is válasz, New Yorkba is beköszönt a tavasz, hidak épülnek és almamagok csíráznak a nedves vattakorongok között.  Életre (halálra) szóló film.