Azt gondolom, hogy az utóbbi 1-2 év legjobb vagy inkább legizgalmasabb sorozata volt A nagy pénzrablás, a maga 4 évadával. Ez a spanyol népszerű sorozat négy évadon keresztül két bankrablásról szól. Kérdezhetné bárki, mit csinálnak annyi ideig a szereplők? Hogyan lehet ennyire elhúzni a történetet? Az első évad 13 részében szereplőink csak bejutnak a Nagy Spanyol Pénzverdébe, majd a második évad 9. részében talán kereket is oldanak. A 3. évad 8 részében ahelyett, hogy élveznék a milliárdokat, újabb akcióba kezdenek, és a 4. évad 8 részében még mindig a Spanyol Jegybankban szállásolják el magukat.
A lelkes csapat hatalmas fába vágta társadalmi fejszéjét, nem elégednek meg 1-1 zsák euróval, jóval többet szeretnének, ez pedig időbe telik, mármint (nem árulok el nagy titkot) a pénznyomtatás, ropogós 50-es bankókban. A sorozat nagyszerűsége éppen ez, az összetettsége, a cselekmény szálai mindig összekuszálódnak, vissza-, visszatérnek az előzményekhez, a kezdetekhez.
Hogyan és miként született meg az ötlet, a profi kidolgozás, lassan adagolva az információkat. Nagyszerűsége még a társadalmi érzékenység és a felsőbb politikai és gazdasági vezetők sakkban tartása. Amennyiben súlyosan törvényszegő a cselekedet, annyiban szabadságharcos is, új és új információkkal a nagy bankvezérek még súlyosabb húzásairól. Nem beszélve a rendőrség balfék, majd szadista munkáiról.
Természetesen a sorozat népszerűségét nemcsak az izgalmas cselekmény adja, hanem a 8 bankrabló karaktere, a színészek alakításai. A főszereplő, egyben mesélő a Tokió fedőnevű határozott fiatal lány (Ursula Corbero), aki a legtüzesebb és legvagányabb csapattag is, ez nagyon sokszor jól sül el (szó szerint), de nem mindig. A másik női karakter Nairobi (Alba Flores), aki sokkal érettebb és nyugodtabb figura. A kölyökképű Rio (Miguel Herrán) a digitális rablásban profi, egyébként a jelenléti munkában a leggyengébb láncszem, sok kalamajkát okozva. Denver (Jaime Lorente) hozza az idétlen helyes fiút, aki vigyorgásával "beragyogja" a teret. Moszkva (Paco Tous) a nagy barna, szőrös medve, a szerencsétlen sorsú bányász-bűnöző és Helsinki (Darko Peric), a hasonló karakterű szerb katona. Berlin (Pedro Alonso), a legkülönösebb figura, utálatosan vonzó szemfényvesztő. Mindennek atyja pedig a Professzor (Alvaro Morte), aki a háttérből irányítja az egész bagázst.
Közben innen-onnan csatlakoznak a csapathoz néhányan, és sajnos vannak, lesznek veszteségek is. A csapat igazi családdá alakul a felkészítő 5 hónap alatt, ahol megtanulnak bánni nagyobb kaliberű fegyverekkel, számolnak, irányítanak, fúrnak, faragnak és nyomtatnak, ha kell műtenek is. Igazi profi bűnözőkké válnak, ezért is feltűnő, mennyire gyerekesek érzelmeikben és kapcsolataikban. Több páros is alakul az akció folyamán, majd széthullik, ezek a legnagyobb veszélyei a munkának, mert ebbe a verembe az érzelemmentes és "kocka" Professzor is beleesik.
Megismerve a rendőrség munkáját, van még mit tanulniuk ebben a macska-egér harcban. A sorozat minden egyes epizódja a pénz körül forog, és hát van az a pénz, amiért mindenki képes mindenre. A pénz az isten, az origo ide, s tova. A pénz a cél, a pénz az eszköz, a pénz az igazság.
Nem beszéltem még a kerettörténetről, a piros kezeslábasról, a Dali maszkról és a sorozat himnuszáról, a Bella Ciaoról, ami ráteszi a koronát a spanyol királyné helyett a spanyol sorozatra. Eljött a hajnal, elébe mentem...
