A kutya karmai közt című film elrepít bennünket 1925-be Montanába egy marhafarmra, ahol lassan peregnek a homokszemek és a virágok is csak papírból készülnek. Jane Campion új-zélandi rendezőnő alkotása tartogat néhány meglepetést, csak győzzük kivárni a lassan csordogáló 126 perces filmben. A kibékíthetetlennek tűnő karakterek összebarátkoznak, az összeillőek nem találják a fonalat, az erősek megroggyannak, a gyengék talpra állnak.

A történet néhány furcsa formájú hegy lábánál a semmi közepén játszódik, ahol csak szél és homok található, itt élnek furcsa férfias magányban egy elegáns kőházban a Burbank fivérek, néhány alkalmazottal. Marhák tartásából élnek, egyformán telnek unalmasnak látszó napjaik. A két testvér tűz és víz, az idősebb Phil (Benedict Cumberbatch), a farm szakmai vezetője, érti a marhatartás minden csínját-bínját, ellentmondást nem tűrő szellemi vezér. Öccse George (Jesse Plemons) elegáns és kedves, türelemmel és szótlanul viseli el bátyja mindennapos sértegetéseit, lenéző megjegyzéseit 25 éve.

Egy marha (hosszú) út során betérnek egy fogadóba, ahol megismerkednek Rose-zal (Kirsten Dunst), a fiatal özvegy tulajdonossal és annak kamasz fiával Peterrel (Kodi Smit-McPhee). Míg Phil tahóságban brillíroz, addig George megvigasztalja a szomorú magányos nőt, a lányos karakterű Peter csodás papírrózsái pedig a tűz martalékai lesznek. Nem telik bele néhány hét, szép Rose és kedves George összeházasodnak, míg Peter megkezdi tanulmányait az orvosi egyetemen.

A történet lassan hömpölyög, mindennaposak a házban Phil megalázó megjegyzései, lelki terrorja. Rose az alkoholt hívja segítségül, elviselni okoskodó sógorát. Kibékíthetetlen és kimondatlan ellentét feszül Rose és Phil között, pillantásukkal gyilkolni tudnának. Anyámasszonykatonája Peter nyári vakációra hazatér és elszabadul a pokol, minden megváltozik.

 Bronco Henry emlékképe mindennap előkerül, aztán lassan kiderül, milyen szerepe volt Phil életében, milyen jelentősége van annak régi selyemkendőjének, fényesre simogatott nyergének és erotikus férfimagazinjainak. Az események és információk lassan hömpölyögnek, a rendezőnő apránként adagolja a meztelen férfitestek látványát, a férfiak barátságának szerelembe fordulását.

A háttérben csendes szenvedésben meghúzódik a kétségbeesett Rose, zongorafutamainak megbicsaklása, aki az alkohollal gyógyítja depresszióját. Naív George jóhiszeműségében semmit sem vesz észre, segítséget sem tud adni szeretett feleségének.

Ebben a western-drámában látszólag gondtalanul telik a munka a marhákkal, kevés szó esik egymás között, de a felszín alatt titokzatos vulkán fortyog. Vajon elkészül-e az ajándék-kötél és ennek mi az ára, kiderül a doktor szavaiból.

Bár a film főszereplője kétségtelenül a kiváló Benedict Cumberbatch, aki zseniális tudósból és furfangos nyomozóból titkokat rejtő marhapásztorrá avanzsált ebben a filmben, jóval kisebb szerepben örömmel láttam Jesse Plemonst, aki viszont megszokott gonosz szerepből szerethető figurává vált. Kirsten Dunst némán szenvedő tekintete beszédes, Kodi Smit-McPheeről is fogunk még hallani biztosan.

Négy hatalmas alakítás, rengeteg marha, szegény nyuszik, szóljon a bendzsó.