A 2019-es Az aranypinty című amerikai film egy 800 oldalas sikerregény adaptációja, Donna Tartt azonos című munkája nyomán készült nagy nevekkel, lassú történetmondással. Talán azért lett ilyen hosszú a film, a maga 149 percével, hogy korrekt módon számba vegyen minden fontos eseményt a hosszú írásból. Sok ismert és elismert alkotóval készült a film, mégis a gyerekszereplők a legjobbak benne és egy-egy mellékszereplő.

Olvasva Mundruczó Kornél új filmjének témáját, nehezen vettem rá magamat arra, hogy megnézzem a Pieces of a Womant, aminek talán szándékosan, nem is adtak magyar címet. Kíváncsiságom erősebb volt a félelmemnél, de családtervezés előtt állóknak semmiképp nem ajánlom a 8 napon túl, maradandó súlyos élményeket okozó filmet. Wéber Kata forgatókönyvíróval Geréb Ágnes meghurcoltatásának, annak jogszerűtlenségének kívánnak adózni Mundruczóék. A történet egy tragikus kimenetelű otthonszülés eseményeit mutatja be az első 20 percben, ahol a kisbaba néhány percnyi élet után meghal a szülei keze között.

Thomas Vinterberg az egyik legjobb rendező szerintem és Mads Mikkelsen nekem a legleg színész, ezért kettőjük közös munkái iránt eleve nagyon elfogult vagyok, bár 2020-ról pozitív leget nem mondanék, csak ezt a dán-svéd filmet. Szomorú tragédia előzte meg a forgatást, mégis, ezért és érte lett több és kevesebb a film. A történet az alkoholról szól, talán ez kiderült a címből is. Bár elhangzik a filmben, hogy az egész ország iszik, lehet újat mondani a témáról.

A Black Mirror alkotóitól csak valami különlegesre számíthattunk, így volt ez a Death to 2020, ál-dokumentumfilmmel is. Az első percekben nem is derül ki a néző számára, hogy mit lát, ez most komoly, vagy a komoly paródiája, vagy hülyeség az egész. Inkább az utóbbi, de van benne minden. Aki bírja a fekete humort, annak könnyen csúszik a sok fájdalmas poén, aki csak fekete-fehérben látja a dolgokat, az nézzen szivárványt.

A halászkirály legendája (The Fisher King) című 1991-es amerikai film az egyik kedvencem a sok közül, különösen a két nagyszerű főszereplő miatt, de a története is magával ragadó. A Terry Gilliam rendezte mű címét Arthur király egyik legendája miatt kapta, miszerint a hatalmas uralkodó birodalmát csak egy tiszta szívű lovag mentheti meg, aki megszerzi a Szent Grált. A filmben két súlyosan megzakkant ember véletlen találkozása indítja el a pozitív folyamatokat, akik megismerve egymást, jó barátságba keverednek és kihúzzák egymást és önmagukat a gödörből, hogy megtalálják igaz barátukat, második, igazi szerelmüket.

Ismét itt a karácsony, eljött az elmélkedések és összegzések ideje, a blogot négy éve ilyentájt indítottam útjára. Szokatlan és különös esztendő áll a hátunk mögött, nagyon sok rossz dolog történt és kevés jó. Lelassult az idő és a tér beszűkült, ajtók záródtak be, lehetőségek szűntek meg, dolgok átalakultak. Kényszerű belenyugvással keressük a jót, amit a helyzetből kihozni érdemes. Nincs társaság, koncertek, se mozi, se színház, van helyette könyv és itthoni filmezés, befele fordulás.

A 2017-es svéd rendezésű amerikai film a The Wife, melyet "A férfi mögött" lehetetlen magyar fordításban forgalmaznak itthon teljesen "logikusan", egy idősödő házaspár életét, házasságát és közös munkájuk gyümölcseit próbálja bemutatni, ahol a gyümölcsök nem merülnek ki két közös gyermekükben. Nagyszerű szereposztása, lassan bontakozó eseményei és titkai miatt érdemes megnézni ezt a 20. századi családi néma-drámát.

A Judy 2020-as amerikai film pontosan ugyanolyan, mint a többi életrajzi filmdráma, íme a recept. Bemutatja a főszereplő magasba emelkedését és mélybe zuhanását, a főhős utolsó éveit-hónapjait követve, vissza-visszaemlékezve a 10-20-30-40 évvel ezelőtti eseményekre. A főhőst-antihőst játszó színész(nő) a szerep kedvéért sokat hízott vagy fogyott, haját megnövesztette vagy éppen lenyíratta, megtanult táncolni lépcsőn, énekelni a szivárvány alatt/felett, vagy éppen lovagolni/rollerezni/görkorcsolyázni/biciklizni. A nézők az utolsó képkockák pátosza után elmorzsolják könnycseppjeiket, rákeresnek életrajzára a google-n, a főszereplőt alakító művész gondolataiban megírja a díjátadó beszédét, összeszedi azoknak a személyeknek a listáját, akiknek megköszöni a szobrocskát, szülők, gyerekek, házastársak, rendezők és az egész stáb, a szomszéd meg a macskája, a honfitársak és az emberiség.

A chicagói 7-ek (The Trial of the Chicago 7) című 2020-as amerikai filmdráma, melyet majdnem Spielberg, valójában Aaron Sorkin rendezett, megtörtént események alapján íródott. Nem követi pontosan az eseményeket, sokszor él hatásvadász változtatásokkal, mégis filmélménynek nagyszerű. A maga 130 percével hosszúra nyúlik, de megéri megérteni, bár az első félórában csak kavarognak az események és a szereplők, de fokozatosan kirajzolódnak a történések és a mozgatórugók.

Ron Howard legújabb filmje a Vidéki ballada egy amerikai álomról (Hillbilly Elegy) című J. D. Vance önéletrajzi regényéből készült, megtörtént események alapján. A főszereplő férfi, J.D. (Gabriel Basso) egyetlen napjának eseményeiről szól a közel kétórás film, ami az emlékképek felidézésével folyamatosan ugrál a gyermekkor és a jelen között, nem lehet eldönteni melyik a jobb, változott-e valami útközben.